A tájbor számomra a csúcs: magas minőségű és komplex, amelyből a fajta, az évjárat és a táj harmóniája köszön vissza.
Bortermelőnek nincs ennél nagyobb kihívás, borivónak nincs ettől szebb borélmény…
Borkészítési alapelvek
Teljes érettségű szőlő
Csak teljes érettségben lévő, terméskorlátozott szőlőt szüretelünk, függetlenül a bortípustól. Nem hiszek abban például, hogy rozénak csak a teljes érettség előtti fázisban lehet szüretelni. Egy nem harmonikus szőlőből ugyanis nem lehet harmonikus bort készíteni.
Cefreáztatás
A bogyózást követően – még a fehérboroknál és rozéknál is – a cefre 1-10 napos nyílt kádas áztatáson és maceráción esik át, fajtától és bortípustól függően. 2024-től egészfürtös erjesztéssel is készítek több fajtát.
Természethű borok
Boraim természethűek kívánnak lenni, ezért az erjesztéshez nem használok semmilyen segédanyagot, a borok spontán, a szőlővel behozott és a pincében található vadélesztők segítségével erjednek.
Technológia minimalizálás
Csak alap derítőszereket használok a borok palackozásra való felkészítésében, ezen felül csak ként – abból is általában keveset – látnak a boraim. Semmilyen ízfokozó, módosító, harmonizáló adalékot – melyek ma már szinte elvártak a „modern” borászatban – nem használok.
Türelem
A borok életében a türelmet kulcsfontosságúnak tartom. A helyes időpont megválasztása a technológiai beavatkozásoknál rendkívül fontos szempontot jelentenek (az alapvető borászati szabályok betartásán túl, természetesen).
Akáchordós érlelés
- A borok szinte mindegyike hosszabb-rövidebb idejű fahordós érlelést is kap.
- Hordóim kizárólag akácfából készülnek, tudatosan, a táji adottságok figyelembe vétele miatt.
- Az akác ugyanis a legsűrűbb szövésű fafajta, így a legkevésbé porózus, a borok alig párolognak és lassabban érnek bennük, mint a tölgyfahordóban.
- Alacsony a bornak átadott cserzőanyag tartalmuk, mely így nem ül rá a borra.
- Nem utolsó sorban pedig az akác – számomra – az Alföld fája, s ízvilága leginkább harmonizál az itt termett szőlők karakterével.
Palackozás újholdkor
Palackozni csak újholdkor palackozunk, mert a borokat ekkor viseli meg a legkevésbé a palackozás procedúrája. Ezután 3-6 hónapot pihen mindegyik, mielőtt a borivóknak be lenne mutatva…
Fajták
Irsai Olivér
Sosem kedveltem az Irsaikat, mert a mesterségesen túldimenzionált illat a kóstolás során nemhogy kiteljesedett volna, hanem összeesett és a csalódást tovább fokozta a ‘savanyú víz’ lecsengés. Ezért éppen az ellenkezőjét készítettem bio szőlőből, természetes úton. Közepesen intenzív illata után szájban szépen szétterül, ízében kinyitja az illatban beköszönő jegyeket és édeskés lecsengésében nagyon hosszú, kellemes utóízt alkot.
Homoki fehér
A „homoki” jelző évszázadok óta az értéktelen és jellegtelen szinonímája volt a borok vonatkozásában. E borral tudatosan üzenek a múltnak és jelennek: a „homokiban” minden megvan, amitől a bor élvezhető és értékes lehet – teltség, szép savak, gyümölcsösség és a táj egyedülálló édeskés karaktere. Igazi hungarikum házasítás: Kövidinka 50%, Pozsonyi fehér 45%, késői szüretelésű Ezerjó 5%.
Pozsonyi Fehér
A pozsonyi fehér az alföld, s különösen Kecel környékének egyik meghatározó fajtája volt még néhány évtizeddel ezelőtt is. Számomra a legfontosabb alföldi fehérbor fajta. Testesíti magában ugyanis mindazokat a jellemvonásokat, amelyek az alföldön szükségesek egy szép fehérborhoz: kemény, de nem bántó savai mellett szép illatokat (citrusok, méz-méhviasz, virág) vonultat fel. Érettebb korában vajas-körtés, chardonnay-hoz hasonlítható jegyek jelennek meg benne, ezért is neveztem el „Az Alföld chardonay-ja”-nak. Jó testet és szép egyensúlyt mutat, hosszú lecsengéssel. Jól állja az idő próbáját, több évnyi érlelés után is még fejlődőképes. Kevesen tudják, hogy a pozsonyi a közkedvelt Irsai Olivér „apja”, rafinált illatát tőle nyeri.
Kétezerjó – Késői szüretelésű ezerjó
Az ezerjó általában kemény savú, ritka szövésű borként él a köztudatban. Ezeket a jellemvonásokat manapság úgy igyekeznek tompítani, hogy fajélesztős erjesztéssel és reduktív technológiával egy könnyed, virágos, fajtabeli jegyeket alig mutató bort próbálnak kihozni belőle.
Én az ellenkezőjét tettem: éppen a kemény savak adják annak lehetőségét, hogy egy késői szürettel a savakat tompítsam, kerekítsem, s közben a bor is teltebbé, testesebbé válik. Mindehhez még párosult 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is egy jelentős bothritiszesség, amiből kifolyólag határozottan szamorodnis jegyeket (pl. kenyérhéjasság) vett fel az intenzív virágjegyek mellé. Magas cukormustfokkal szüreteltük, melyből majd mind ki is forrt, így 13,5 alkoholfok feletti borok születtek. Emellé hatalmas test és jelentős glicerintartalom járult, úgy, hogy a savak megmaradtak. Kerek, harmonikus, összetett bor.
Portugéza
Egy klasszikus, könnyed ivású, de komoly beltartalommal bíró bort kívántam készíteni, amely nem azért könnyed, mert üres, hanem mert harmonikus. Nyílt kádas erjesztés, majd féléves öntisztulás után több hónapos akáchordós érlelést kapott. Erőteljes meggyes illat, bársonyos íz, könnyed elegancia jellemzi. Ezért nem a megszokott 14-16 fokon érdemes kóstolni-fogyasztani, hanem akár 10 fokon is szépet mutat, sőt, koncentráltabbá teszi a bor gyümölcsösségét, úgy, hogy nem a bántó savak vagy a hordós fanyarság lesz rajta úrrá. Igazi nyári hangulatú vörösbor – minden felszínesség nélkül.
Kékfrankos
Egy kékfrankostól nem sokat vár az ember. Pedig ha a vörösborok világába belépőt akarunk váltani, a kékfrankosnál jobbat nem is választhatnánk. Különösen, ha alföldi. Bársonyos, telt, füstös aszaltszilvás-borsos illata tökéletesen visszaköszön ízeiben. Meggyes utóízével, alkoholos, édeskés lecsengésével igazán szerethető – nem csak férfiaknak!
Authentic Kadarka A.D. 1833 – késői szüretelésű kadarka
Schams Ferenc 1833-ban az Ungarns Weinbau-ban a következőket írja a kadarka kapcsán: „Sötét gránátpiros, igazi szőlővér, jó évjáratokban különösen az óbora is édes és sajátos illatú, ami a szamócáéra emlékeztet. Ehhez kell azonban egy kis képzelet is. Annyi bizonyos, hogy minden magyar nemesbor idősödve egy finom kátrányszagot kap, amint a malaga bor, s ez a mi nemes kadarkánknak a sajátja.”
Amikor elkészült ez a bor, ennél találóbb leírást nem is írhattam volna hozzá. Csak apró kiegészítésekkel tűzdelhető, színesíthető: Színében, a peremek mentén – a fajtára általában jellemző – halvány barnás tónus játszik. Illata már késői jellegre hajazva a dzsem koncentráltságát adja vissza, ahol a szamóca mellett a meggy is felismerhető. Ízében legelőször is az édesség kelt meglepetést, amely végigkíséri még lenyelés után is – holott teljesen száraz a bor. Az alkohol, a glicerin és az extrakt koncentráltsága köszön így vissza. A folytatásban a szamóca mellett a málna és a meggylekvár intenzív hármassága garatban lassan adja át a helyét az étcsokis, medvecukorkás, enyhén pörkölt aromáknak, majd alkoholos, bonbonmeggyes tüzesség zárja a rendkívül hosszú és összetett ízképet. Rendkívül telt, testes, sokféle ételpárosításban megállja a helyét és akár édességhez is kitűnően kipróbálható.
Kadarka Terra
A kadarka az alföld meghatározó szőlőfajtája volt évszázadokon át. De a kadarkából, részben változatai, részben évjárati lehetőségei okán sokféle bor készült. Nagy évjáratokban lehetőséget nyújtott a – nevezzük így – „kadarka major” elkészítésére, amely robusztus karakterével igazi kuriózum vörösbor. A kevésbé beérett szőlőből, vagy esősebb évjáratokban vékonyabb siller vagy rozészerű bort, a „kadarka minor”-t adta a fajta. Illat- és ízjegyeik azonban nagyban hasonlítanak, mivel szamócás-málnás karakterük összetéveszthetetlenné teszi őket. Erre épít ez a rozé is, ami teljes érettségű szőlőből készült, magas alkohollal és jellegzetes alföldi édeskés lecsengéssel. Nem tipikus rozé, de tipikus tájbor – erre az értékhordozásra utal a ’Terra’ elnevezés is.
Árlista
Az kiskereskedelmi bruttó árak 2025 január 1-től érvényesek, és HUF/palack formátumban vannak feltüntetve.